Elöljáróban szeretném leszögezni: a bridzs nem kártyajáték! Kártyával játsszák, de minden leosztás tulajdonképpen egy logikai feladvány. Aki a bridzset kártyajátéknak tekinti, az valószínűleg a sakkot is a „Ki nevet a végén” egy változatának tekinti (mert mind a kettőt bábukkal játsszák).
A Lovebridge nem használ kártyát. Minden játékos előtt egy tablet van, amin láthatja saját lapjait, úgy licitál, úgy játssza le a partit (természetesen a lejátszás során látja az asztal lapjait is).
Nagyon fontos: ez a program nem bridzs program, hanem a játék folyását adminisztráló és eredményszámító eljárások összessége. A játékban a számítógép csak jegyzi a történteket és a végeredményt azonnal összehasonlítja a már lejátszott végeredményekkel (erről egy kicsit később)! Nincs „robot”, nem játszik le automatikusan, terítésnél ugyanúgy az ellenfélnek is el kell ezt fogadni, mint a kártyával játszott változatban.
Ami a kártyával játszott partikhoz képest különbség és eltérés:
- nem fordulhat elő, hogy tévedésből rossz tokot játszana le bárki; a program biztosítja a lejátszandó tokot, ez nem változtatható,
- nincs „elégtelen licit”: a program nem is ad lehetőséget erre, csak szabályos licitek adathatóak,
- nincs soron kívüli licit; csak az licitálhat, aki soron van, a többiek nem is láthatják a licitdobozt helyettesítő licit ikonokat,
- ahogy a licitdobozzal való játékban is van lehetőség egy téves licit azonnali korrigálására, itt is néhány másodpercig (ha jól tudom, 3 másodpercen belül) lehetőség van a javításra (a rossz licit visszavonására),
- nem lehet rossz oldalról indulni; a program csak a megfelelő ellenjátékosnak engedi meg az indító kijátszást, ami csak akkor válik láthatóvá, ha a másik ellenjátékos ezt lehetővé teszi (vagyis mindig „face down” indulás történik) azzal, hogy rábök a partnere kijátszott lapjára,
- nincs színvétés, soron kívüli lap hozzáadás; a program egyiket sem engedi (viszont a hibásan hozzátett lapokat nem lehet visszavonni – ha a király helyett véletlenül a hetest teszed ki, akkor az lesz az érvényes lap).
A játék ugyanúgy folyik, mintha kártyával játszanánk. A különbség csak az, hogy nem kell a játékasztal széleire figyelni (ki milyen lapot tett ki), hanem a tableten látszik minden – méghozzá mindenkinek a saját szemszögéből (a saját lap van alul, a partneré felül, az ellenfélé pedig jobbra-balra, mindegy melyik égtájon ülsz).
Az egyes versenyek lebonyolításában lényeges különbség az, hogy minden asztalon egyidejűleg ugyanazt a leosztást játsszák (ezt a versenyformát szokták „barométer”-nek is nevezni). Ez teszi lehetővé, hogy a már befejezett partikkal az eredményt a program azonnal összevesse. Így a forduló végén mindenki láthatja az éppen aktuális teljesítményét, ami a lejátszott partik tekintetében már nem is változik (hiszen minden asztalon lejátszották a leosztást, ennek az eredménye már nem változik).
1. kérdés: Jó ez?
Szerintem igen, nagyon jó! Ha a versenyteremben van internet csatlakozás, élőben is lehet követni (igaz, kb. negyedóra késéssel) a játékot, akár Kalkuttából is (feltéve, hogy ott is van internet csatlakozás). A partikat utólag is le lehet követni, példának álljon itt a szeptember 25-i játék 6. leosztásának egyik lejátszása. A „»” jelre kattintva a lapokat egyesével játssza ki a program, a „〉” (tömör jobbra mutató háromszög) pedig automatikusan végigjátssza a partit (terítésig).
2. kérdés: Lehet ilyen versenyformát kártyával is lebonyolítani?
Éppenséggel lehet. Vegyünk alapul egy 11 asztalos MP lebonyolítású versenyt, fordulónként 3 leosztással. Ehhez legalább 4 sorozat tokot (egyenként 27 darab tokkal – összesen 9 csere lesz) kell elkészíteni. Az egyes cserékben 3 – 3 tokot ad körbe 3 asztal (az 1,2,3 egymás közt, a 4,5,6 szintén s.í.t.). A 10, 11 asztal szintén 3 tokot játszik le. Minden cserénél a versenyvezető a következő sorozat tokokat osztja ki, miközben a versenyzőknek a megfelelő helyre kell ülniük (ez ilyen asztalszám mellett nem különösebben nehéz). Az eredményt rögzíteni kell, a licitmenet, a lejátszás viszont az emlékezés ködébe vész.
A Lovebridge mindezt automatikusan elvégzi, a forduló végén még azt is kiírja, hogy melyik asztalhoz kell tovább menni, ott meg látható, hogy melyik pár melyik égtájra ül.
3. kérdés: Nem válik a játék még személytelenebbé?
Ahogy vesszük. Igaz, hogy a lejátszás végén nincs mód a versenyteremben kritikai megjegyzésekkel illetni a partnert, mert mindenki ugyanazt a leosztást játssza, így a többi asztal esetleg váratlan információhoz juthat, viszont a lobbiban már lehet beszélgetni (és mire kijut az ember, talán nyugodtabbá is válik), miközben a nagy kivetítőn lehet követni a játékot (pár perc késéssel). Sokkal inkább a versenyre van kihegyezve a megoldás.
4. Mi dolga van a zsürinek?
Van azért teendője.
Zsürit hívni a jobb felső sarokban látható piros sípjellel lehet. Habár nincs „STOP” kártya, azért az indokolatlan mértékű gondolkodás („begondolkozás”) árulkodó lehet, ráadásul a zsüri ellenőrizni is tudja ennek mértékét (mert a rendszer ezt is jegyzi); a figyelmeztetés elmaradását, vagy az elégtelen információ adást, terítéskor a megadott játékterv megalapozottságát stb. Mind e mellett technikai segítséget is tud nyújtani a tablet-játékban kezdőknek az eszköz alkalmazásában.
küldés...